Úgy tartják, hogy a bulgur Anatóliából, a mai Törökország részéről származik, ám az ókori Rómában de még ezelőtt 4OOO éve Babilonban is ismerték és használták. Manapság szinte a világ minden részére elterjedt, de leginkább a közel-keleti, mediterráni és nyugat ázsiai konyhában használt alaphozzávaló. A bulgur előállítása az érett búzaszemek hántolásával kezdődik, után előfőzik vagy gőzben párolják, napra teszik száradni, majd rizsszem méretűre vagy apró szemcsékre törik. Nagyon gazdag rostban, magnéziumban, vasban és B-vitaminban, hisz teljes kiőrlésű gabonáról van szó, de kalória tartalma is alacsonyabb, mint például a barna rizsének. Elkészítve legjobban a rizsre, kuszkuszra vagy a kinoára hasonlít. Egyik legismertebb közel-keleti étel, a tabbouleh alapanyaga. Meglepőnek tűnhet, de akár desszert…

Nincs új a nap alatt – még a böjtölés, méregtelenítés kapcsán sem. Az emberiség, de  még az állatvilág is arra használja a böjtöt, hogy megtisztítsa a szervezetét a felhalmozódott méreganyagoktól. A kutya és macska pl. ilyenkor csak némi füvet rágcsál és vizet iszik. Ugyanígy megy ez az emberiség történelmében már évezredek óta: böjtölünk, hogy megtisztítsuk a testet és az elmét is. Tele gyomorral nem lehet meditálni, tudták ezt a régi bölcsek és a mai keleti világ is. A nyugati civilizáció azonban csak most kezdte újra felfedezni ezt a remek módszert, mert hedonista életszemléletében bizony sokáig elfelejtette. Vízzel is tudunk böjtölni Nem csak különböző léböjtöket lehet tehát csinálni, de egyszerűen vízzel…