Az Egyesült Államok megerősítette, hogy magáncégek segítik a gázai segélyszállítást a ENSZ aggodalmai ellenére
Az Egyesült Államok megerősítette, hogy új rendszert készítenek elő a palesztinok humanitárius segélyezésére a Gázai övezetben, magáncégek bevonásával, miközben Izrael blokádja már a harmadik hónapja tart. Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete elmondta, hogy a „terjesztési központok”, amelyeket biztonsági vállalatok fognak védeni, kezdetben több mint egymillió ember számára biztosítanak élelmiszert és egyéb ellátmányokat, ezzel is próbálva megakadályozni, hogy a Hamasz ellopja a segélyt. Huckabee határozottan tagadta, hogy Izrael részt venne a segélyek kiszállításában vagy elosztásában, azonban kijelentette, hogy a izraeli erők biztosítják a központok körüli terület védelmét.
A részletek napvilágra kerülésével egyre nagyobb viták övezik ezt a terveket, amelyet az ENSZ ügynökségei is elutasítottak, mondván, hogy a segély „fegyveresítése” történik. Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy „nem fognak részt venni” a tervekben, amelyek nem állnak összhangban elveikkel. Hozzátette, hogy „nincs ok arra, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely ellentétes a bármely elveket követő humanitárius szervezet DNS-ével”.
Március eleje óta Izrael teljesen lezárta Gázát, megfosztva a 2,1 millió lakost az élelmiszertől, menedékhelyektől, gyógyszerektől és üzemanyagtól, ami humanitárius válságot eredményezett. Az OCHA szerint Gázában a közösségi konyhák harmada az utóbbi két hétben kénytelen volt bezárni az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt. Közéjük tartozott a World Central Kitchen két utolsó terepi konyhája is, amely naponta 133,000 étkezést biztosított, ám kedden elfogytak az alapanyagok. Az alapvető élelmiszerek ára is az egekbe szökött a helyi piacokon, a 25 kg-os liszteszsák ára például 415 dollárra emelkedett Gázavárosban, ami harmincszorosa a február végi árnak.
Huckabee Jeruzsálemben elmondta, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke sürgős kérdésként tekint a gázai segélyezésre, és csapata feladatául tűzte ki, hogy „mindent megtegyenek a helyzet gyorsításáért, és a lehető leggyorsabban juttassák el a humanitárius segélyt az emberekhez”. Izrael és az Egyesült Államok a Hamaszt vádolják azzal, hogy eltéríti a segélyt. Huckabee szerint a korábbi intézkedések gyakran azt eredményezték, hogy a Hamasz ellopta az élelmiszert a rászorulóktól. Az ENSZ és más ügynökségek viszont azt állítják, hogy erős felügyeleti mechanizmusaik vannak, és amikor a segélyek áramlása Gázába megindult, a fosztogatások száma jelentősen csökkent.
A Trump-kormányzat próbálja megszilárdítani az új segélykezdeményezést, előkészítve az elnök jövő heti látogatását a gazdag arab öböl országokba, amelyek segíthetnének a finanszírozásban. Az újonnan bejegyzett Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) célja, hogy helyreállítsa a hagyományos segélycsatornákat. A GHF által kiadott 14 oldalas dokumentum azt ígéri, hogy négy terjesztési helyszínt állítanak fel, és kezdetben 1,2 millió embernek adnak élelmet, vizet és higiéniai csomagokat – ez kevesebb, mint a lakosság 60%-a. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a GHF „az emberiesség, a semlegesség, az elfogulatlanság és a függetlenség humanitárius elvei vezérlik”.
A GHF irányítási és tanácsadói testületében egykori World Central Kitchen vezető és az Egyesült Nemzetek Élelmezési Világprogramjának amerikai egykori vezetője, David Beasley is szerepel, bár részvétele még nem megerősített. A segélymechanizmus működéséről a helyszínen nem adtak részletes információt. A gázai háború a Hamasz által vezetett, Izrael déli területe ellen elkövetett támadásokkal kezdődött 2023. október 7-én, amelyek körülbelül 1,200 ember halálát okozták, és több mint 250 túszt ejtettek.
Izrael katonai kampánya több mint 52,700 embert ölt meg Gázában, többségük nő, gyermek és idős ember. Az izraeli biztonsági kabinet a múlt vasárnap jóváhagyta a Hamasz ellen folytatott katonai offenzíva fokozását, amely magában foglalhatja a lakosság déli elmozdítását, az egész terület tartós megszállását és a segélyek ellenőrzését. Ezt széleskörű nemzetközi elítélés követte, mivel sok izraeli szövetséges felhívta a figyelmet arra, hogy Izraelnek a nemzetközi jog értelmében biztosítania kell a humanitárius segélyek akadálytalan átjárását.
A brit kormány közel-keleti minisztere, Hamish Falconer a parlamentben kifejezte aggodalmát, hogy az izraeli bejelentések „veszélyes új szakaszba” vihetik a gázai háborút. A segélyezés kapcsán hangsúlyozta, hogy „nehéz elképzelni, hogyan lehet a magáncégeken keresztül történő új izraeli segélyezési terv összhangban a humanitárius elvekkel és a növekvő igényekkel”. A tervek megvalósításához sürgős tisztázást kértek az izraeli kormánytól.
A UN és más segélyszervezetek is hangsúlyozzák, hogy tonnányi segély áll készen a Gázába való belépésre, amennyiben Izrael engedélyezi azt. A blokád folytatódásával a éhínség kockázata tovább növekedhet. Az északi Gázában, Jabaliában élő palesztin családok napról napra várják az élelmiszersegélyt, miközben a közösségi konyhákban hatalmas tömegek verődnek össze. Az emberek kétségbeesetten próbálnak élelemhez jutni, de sokan elmondják, hogy nem tudják elérni a megfelelő helyszíneket, és szembesülnek a folyamatos élelmiszerhiánnyal.
Ezeket is érdemes megnézni
Az IKEA kártya előnyei: hogyan spórolhatunk okosan?
A rugós alátét szerepe és jelentősége a gépiparban
