A titkos amerikai gyár, amely felfedi Trump Amerika-első tervének ellentmondásait
A Phoenix mellett, Arizona sivatagában egy rendkívüli épületegyüttes kezd kibontakozni, amely a globális gazdaság jövőjét formálja. A helyszínen nem csupán a világ legfejlettebb félvezetőinek gyártására szolgáló üzem épül, hanem egy olyan létesítmény, amely a legmodernebb chipjeit fogja tömegesen előállítani. Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államokban valósul meg ilyen nagyszabású projekt, amelyet a tajvani TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) irányít. A vállalat ígérete szerint milliárdokat fektet be az amerikai piacon, hogy elkerülje az importált chipek megadóztatásának fenyegetését. Az üzem, amelyet sokan a világ legfontosabb gyárának tartanak, titkos információkat rejt, és az itt folyó munka rendkívül bonyolult és költséges.
A TSMC az előző évtizedekben a világ félvezető gyártásának 90%-át biztosította, amely eddig kizárólag Tajvanon folyt. Az Apple iPhone-jában, az Nvidia chipekben, amelyek a ChatGPT működését segítik, és a számítógépekben található processzorok többsége mind a TSMC gyártmányai. Az Arizona állambeli létesítmény, a „Fab 21” szigorú védelme alatt áll, ahol tilos magáneszközöket és üres papírokat bevinni, hogy megakadályozzák a tervek kiszivárgását. Az itt előállított chipek gyártási folyamatának titkai rendkívül értékesek, így a vállalat komolyan védi őket. Az Apple és az Nvidia megbízói megbíznak a TSMC-ben, hogy megóvja a jövőbeli termékek terveit.
A gyár építése körüli izgalmakat tovább fokozza, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke rendszeresen említi a TSMC-t, mint a chipgyártás zászlóshajóját. Trump véleménye szerint az Egyesült Államok fokozatosan elveszítette a chipipart, és most már szinte kizárólag Tajvanra korlátozódik. Az elnök hangsúlyozza, hogy a TSMC 100 milliárd dolláros befektetése az Egyesült Államokban a kereskedelmi politikájának eredménye. Az Arizona-i gyár bővítése, amelyet márciusban jelentettek be, szerinte a külföldi cégek amerikai gyártásának ösztönzésére irányul, hogy elkerüljék a magas vámokat.
A kínai kormány figyelmesen követi a fejleményeket, mivel Tajvan chipgyártási képességei az úgynevezett „szilíciumpajzs” részét képezik, amely védi az országot a potenciális inváziótól. Az eredeti cél az volt, hogy Tajvant elengedhetetlenné tegyék a kritikus technológiák terén, ám a világjárvány miatti ellátási lánc zavarai megváltoztatták a helyzetet, mivel egyetlen országra való támaszkodás fokozott kockázatot jelentett. Kína saját területének tekinti Tajvant, míg Tajvan különállónak vallja magát a kínai szárazföldtől. A globális gazdaság, a határtechnológia és a geopolitika számos áramlása fut össze ezen a helyszínen, amely Trump gazdasági és diplomáciai politikájának ellentmondását is magában rejti.
Greg Jackson, az üzem egyik vezetője golfkocsival kalauzol minket a létesítményben. Az üzemek szinte pontos másolatai a tajvani TSMC létesítményeknek, ahol Greg is tanult. „Ezek a létesítmények valószínűleg a világ legfejlettebb és legbonyolultabb helyei közé tartoznak” – mondja. A „Gowning Building”-ben a dolgozók védőfelszerelést öltenek, mielőtt átkelnek egy hídon, amely a Föld legtisztább környezetét hivatott biztosítani a mikroszkopikus tranzisztorok gyártásához. Konstantinos Ninios mérnök bemutatja az első TSMC Arizona-i termékeket, egy szilícium wafer-t, amely „4 nanométeres chipeket” tartalmaz. „Ez a legfejlettebb wafer az Egyesült Államokban” – magyarázza. Az előállítás folyamata 3000-4000 lépésből áll, és a legkisebb chip mérete napjainkban nanométerekben mérhető.
A TSMC-t 1987-ben alapította a tajvani kormány, amikor Morris Chang chip-executív kapta a feladatot, hogy létrehozza a vállalatot. Az elképzelés az volt, hogy egy dedikált mikrochip-gyártóvá váljon, amely más cégek terveit valósítja meg. Azóta a TSMC sikeresen vezette a technológia fejlődését, amely a chipek legkisebb részének miniaturizálásán alapul. A modern mobiltelefonok okostelefonokká fejlődése és a mesterséges intelligencia tömeges elterjedésének ütemét is a TSMC határozza meg. Az extrém ultraibolya (UV) fény használata elengedhetetlen a chipgyártás során, amely a modern élet alapvető építőköveit hozza létre.
Bár Tajvan nem rendelkezik különleges hozzáféréssel a nyersanyagokhoz, a technológiai tudás révén évekig megelőzi a versenytársakat a chipgyártás bonyolult folyamatában. Trump gyorsan reagált, amikor a TSMC bejelentette, hogy a legmagasabb szintű technológiáját az Egyesült Államokba helyezi át, és ezt az amerikai gazdasági politikájának eredményeként értékelte. A TSMC vezetői diplomatikusan kezelik ezt az állítást, mivel sok mindent már a Biden-kormány Chips Act-je keretében terveztek. Az üzem épületébe vezető úton Biden 2022-es látogatásának fényképei láthatók, amelyeken az amerikai zászlókkal díszített építkezés mellett egy „Made in America” feliratú banner áll.
A félvezető ellátási lánc globális, és jelenleg nincs egyetlen olyan ország sem, amely mindent képes lenne biztosítani a vegyi anyagoktól kezdve a wafer gyártásán át a csomagolásig. Ezért nehéz lenne gyorsan átszervezni ezt a rendszert. A TSMC Arizona vezetője, Rose Castanares hangsúlyozza, hogy a globális ellátási lánc rendkívül összetett, a szilícium wafer-ek Japánból, a szükséges gépek Hollandiából, a tükrök pedig Németországból érkeznek. Mindezek mellett a gyár szívében zajló technológiai verseny az Egyesült Államok és Kína között továbbra is kiemelt jelentőségű, miközben a TSMC Arizona a globális technológiai és gazdasági fölény kulcsfontosságú eleme.
Ezeket is érdemes megnézni
A pénzügyi döntések szerepe a sikeres gazdálkodásban
Az ENSZ létrejötte és működése: Történet és jelentőség
