A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a radar alól, most még inkább a föld alá bújtak

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik híres narancssárga mellényüket, és feltöltik hangosbeszélőiket – egy rutinszerű készülődés, amelyet már sokszor megéltek. Mindössze három év alatt, amely alatt levest öntöttek, kukoricakeményítő festéket spriccelték, és számos utat blokkoltak, a klímavédelemmel foglalkozó aktivisták csoportja az ország egyik legrosszabb hírű kampányoló szervezetévé vált. Szombaton több száz aktivista részvételére számítanak London központjában. Azonban a szombati JSO rendezvény jelentősen eltér az eddigiektől. Először is, a rendezvény létezése nem titok. Másrészt valószínűleg nem lesz olyan tömeges zűrzavar, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó tiltakozásuk. A JSO saját szavaikkal élve „felakasztja a fényvisszaverő mellényt” és lezárja a polgári engedetlenség kampányát. A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték a harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politika. Azonban a JSO tagjai magánbeszélgetések során elismerik, hogy az új, a zűrzavart okozó tiltakozások rendőrségi kezelésére bevezetett szigorú hatáskörök gyakorlatilag lehetetlenné tették, hogy olyan csoportok, mint az övék, működhessenek.

Sarah Lunnon, a JSO társalapítója kifejtette, hogy a szombati összejövetel „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat értünk el együtt, és sok mindent megbíztunk egymásra” – mondta. Az aktivisták nem az egyedüli ünneplők. Sok ezer autós, akiknek késlekednie kellett, az művészetek szerelmesei, akik felháborodtak a nagyszerű festmények támadásain, vagy a sport- és színházrajongók, akiknek eseményeit megzavarták, örülni fognak, hogy végre vége van ennek. A rendőrség is így van ezzel; a JSO tiltakozások rendőri kezelése több ezer órát emésztett fel és milliókat emésztett fel. 2023-ban a Met Police közölte, hogy a csoport tiltakozásai közel 20 millió fontba kerültek.

A JSO megszűnése azonban nagy kérdéseket vet fel, többek között azt is, hogy valóban vége van-e a zűrzavart okozó klímavédelmi tiltakozásoknak az Egyesült Királyságban, vagy a föld alá kényszerült csoportok új, még zűrzavarosabb vagy kaotikusabb cselekvéseket indíthatnak. Továbbá, a stratégiai kérdés is égető: annak ellenére, hogy a közvélemény széles körben aggódik a bolygó jövője miatt, sokan ellenségesen viszonyultak a JSO-hoz. Hogyan kerülheti el a klímavédelmi mozgalom, hogy megismétlődjön ez a helyzet?

A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáinak célzott akciókat szervezett, amelyek maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okoztak. Azonban szigorú belső szabályokkal rendelkeztek. Az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk – várniuk kellett a letartóztatásra. Olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt évet ült a M25 forgalmának megzavarására tett kísérlet miatt, fontosnak tartották, hogy látható büntetést kapjanak. A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a barátságtalan média jelentések mozgattak, új hatásköröket követelt a „környezetvédő őrültek”, ahogy a Sun újság nevezte őket, és más tüntetők ellen. Politikai vezetők figyeltek erre a kérésre. A legjelentősebb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Ítéletalkotási és Bírósági Törvény bevezetése jelentette, amely az „szándékosan vagy gondatlanságból közérdeket sértő” cselekményeket törvényes bűncselekménnyé nyilvánította. Az így definiált cselekmények, mint például a „súlyos szorongás, súlyos zavarás, súlyos kényelmetlenség vagy súlyos élvezeti érték csökkenése” mostantól komoly bűncselekménynek minősülhettek. Ezzel egy új jogi utat nyitottak meg a hatóságok számára: a szándékos közérdek sértése miatt történő összeesküvés vádját. Most már akár egy potenciálisan zűrzavart okozó akció tervezése is súlyos börtönbüntetést vonhatott maga után.

A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kibővítette a rendőrség jogkörét a tüntetések kezelésében, és új bűncselekményeket vezetett be, mint például a „zárás” tárgyakhoz, súlyos zűrzavart okozó alagútásás, és a fő infrastruktúrák megzavarása. E párhuzamos események során a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták, hogy a tüntetők hivatkozzanak arra, hogy „jogi mentség” alapján cselekedtek a legtöbb tiltakozási ügyben. Az Apellációs Bíróság elfogadta, hogy az alperes meggyőződése és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogi mentséget alkothasson egy ingatlan károsítása miatt. Ez azt jelenti, hogy már nem érvelhetnek a zsűrik előtt azzal, hogy jogaik vannak az épületek leöntésére, az utakon való ülésre, vagy más zűrzavart okozó tevékenységekre, mivel ezeket az éghajlatváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés indokolja. A legtöbb perben most már csak az a kérdés merül fel a bíróság előtt, hogy az alperesek azt tették-e, amivel vádolják őket, nem pedig az, hogy miért cselekedtek így.

„Azt láttuk, hogy embereket elítéltek és évekre börtönbe zártak” – mondta Sarah Lunnon. David Spencer, egykori rendőr, aki jelenleg a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi vezetője, úgy véli, hogy a törvény túl gyakran „kedvezett a zűrzavart okozó tüntetőknek mások jogos érdekeinek rovására”. A Liberty emberi jogi szervezet másképp látja a dolgokat, úgy véli, hogy a jogi változások a demokrácia ellen irányulnak. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányvezetője érvelése szerint a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak arra, hogy mindannyian hogyan tudjuk kifejezni, amiben hiszünk”. Ebben a kontextusban néhány klímaaktivista arra a következtetésre jutott, hogy ideje elhagyni a mozgalom régóta tartó felelősségvállalási elkötelezettségét – zűrzavart okozó akciókat fognak végrehajtani, de nem maradnak a letartóztatásra.

Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bű

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo