Trump elfordult az amerikai gazdaság alapjától, a következmények súlyosak lesznek

Donald Trump elnök újabb falat emelt, és úgy véli, hogy másoknak kell majd ezt megfizetniük. Azonban a döntése, hogy legalább 10%-os vámokat vet ki szinte minden termékre, amely az Egyesült Államokba érkezik, lényegében egy olyan fal, amely a munkát és a munkahelyeket hivatott megőrizni az országon belül, a bevándorlók kizárása helyett. Ennek a falnak a magasságát történelmi kontextusba kell helyezni. Az Egyesült Államok ezzel visszatér a múlt század elejéhez a protekcionizmus terén. A vámbevételek szintje a G7 és G20 országokat jóval meghaladja, és olyan országokkal hozható párhuzamba, mint Szenegál, Mongólia és Kirgizisztán. Az, ami ezen a héten történt, nem csupán a globális kereskedelmi háború megkezdését jelenti, vagy a tőzsdék összeomlását idézi elő, hanem azt, hogy a világ szuperhatalma határozottan hátat fordít a globalizációs folyamatnak, amelyet korábban támogatott, és amelyből az utóbbi évtizedekben jelentős hasznot húzott.

Trump bejelentésében sokat hivatkozott 1913-ra, amikor az Egyesült Államok létrehozta a szövetségi jövedelemadót, és jelentősen csökkentette a vámokat. Ezen időszak előtt az amerikai kormány elsősorban a vámokból finanszírozta magát, és nyíltan protekcionista politikát folytatott, amelyet Alexander Hamilton, az első pénzügyminiszter stratégiája alapozott meg. A Fehér Ház által levont alapvető tanulság az, hogy a magas vámok tették „naggyá” Amerikát az első alkalommal, és egyben nem volt szükség szövetségi jövedelemadóra sem. Az Atlanti-óceán túloldalán a globalizációt és a szabadkereskedelmet a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei támasztják alá, különösen az 1817-es komparatív előny elmélete. Az alapvető gondolat az, hogy az egyes országok a saját természeti erőforrásaik és népességük leleményessége alapján különböző dolgok előállításában jeleskednek. Általánosságban elmondható, hogy a világ, valamint az abban lévő országok jobban járnak, ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobbak, majd szabadon kereskednek egymással.

Bár a legtöbb ország továbbra is hisz a komparatív előnyben, az Egyesült Államok soha nem volt teljes mértékben elkötelezett a globalizáció mellett. E héten a kereskedelmi képviselő által kialakított imaginatív egyenlet csak a kereskedelmi hiányok és a vámok viszonyát próbálta megmagyarázni. A Fehér Ház szerint az a tény, hogy egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit onnan vásárol, alapvetően „csalás”, és így jogosan megérdemli a vámot, amely az egyensúlyt hivatott helyreállítani. Ezen a héten tehát nemcsak az új vámok bevezetése, hanem a kereskedelmi háború kockázata is egyre nyilvánvalóbbá vált.

A Fehér Ház célja, hogy az Egyesült Államok 1,2 trillió dolláros kereskedelmi hiányát, valamint a legnagyobb országok hiányait nullára csökkentse. Az új vámok nem a tényleges kereskedelmi akadályokat célozzák meg, hanem inkább a szegényebb országok és feltörekvő gazdaságok ellen irányulnak. Az Egyesült Államok már nem hisz abban a klasszikus kereskedelmi elméletben, amely alapján a különböző országok eltérő termékeket állítanak elő, és azokat szabadon kereskedik egymással. A kereskedelmi szolgáltatások terén például az Egyesült Államok 280 milliárd dolláros többletet könyvelhet el, azonban ez a terület nem szerepelt a Fehér Ház számításainál.

A helyzet bonyolultságát tovább fokozza, hogy a kereskedelmi háborúban nemcsak az Egyesült Államok, hanem más országok is választási lehetőségekkel rendelkeznek. Az új vámok bevezetése hatással van a globális kereskedelmi rendszerekre és azokra az országokra, amelyek eddig az Egyesült Államok vásárlóerejére építettek. Az amerikai vállalatok részvényei jelentős mértékben csökkentek, mivel a védővámok miatt a globális ellátási láncok megbomlottak, ami veszélyezteti a márkák imázsát is a nemzetközi piacon.

A kereskedelmi háború kimenetele tehát nemcsak az Egyesült Államok gazdaságára van hatással, hanem a globális kereskedelemre is, amely már most is komoly kihívásokkal néz szembe. A jövőben új szövetségek alakulhatnak ki, amelyek célja, hogy elkerüljék az Egyesült Államok kiszámíthatatlan politikáját. Ahogy az Egyesült Államok kiszáll a globalizált kereskedelmi rendszerből, úgy a többi ország is dönthet arról, hogy hogyan reagál a változó helyzetre, és hogy továbbra is támogatják-e a kereskedelmi kapcsolatokat, amelyek eddig gazdaggá tették az Egyesült Államokat. A következő hónapokban tehát a világ kereskedelmi tája radikálisan átalakulhat, és az Egyesült Államoknak új utakat kell találnia, hogy megőrizze gazdasági erejét a globális piacon.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp34nkj1kv2o