A dízelmotorok indítása eltér a benzines motorokétól, mert az üzemanyag begyújtásához nincs külön gyújtógyertya és szikra. A megfelelő hőmérsékletet a sűrítés, hideg időben pedig az izzítógyertyák segítsége teremti meg. Ezek az apró alkatrészek főként indításkor dolgoznak, állapotuk mégis jelentősen befolyásolhatja a motor indulását, járását és a kipufogógáz összetételét.
Mi az izzítógyertya feladata?
Az izzítógyertya egy elektromos fűtőelem, amelyet a dízelmotor hengerfejébe szerelnek. A csúcsa az égéstér közelében helyezkedik el, ahol működés közben rövid idő alatt magas hőmérsékletre melegszik. A keletkező hő segíti az üzemanyag-levegő keverék begyulladását, amikor a motor még hideg.
A dízelmotorban a dugattyú a levegőt nagy mértékben összesűríti. A sűrítés miatt a levegő felmelegszik, majd a befecskendezett gázolaj meggyullad. Üzemmeleg motornál ehhez általában nincs szükség külön fűtésre, hideg motor esetén azonban a sűrített levegő és a hengerfalak könnyebben elvonják a hőt. Ilyenkor az izzítógyertya javítja a gyulladási feltételeket.
Az izzítógyertya tehát nem a benzines motorok gyújtógyertyájának megfelelője. Nem szikrát állít elő, hanem hőt ad le. Ez a különbség a működés és a hibajelenségek megértésében is lényeges.
Hogyan működik indításkor?
Amikor ráadod a gyújtást, a motorvezérlő rendszer vagy az izzítás vezérléséért felelős egység áramot küld az izzítógyertyákhoz. A gyertya belsejében található fűtőelem ellenállása miatt hő termelődik, a fém csúcs pedig felhevül. A műszerfalon látható spirál alakú visszajelző általában azt mutatja, hogy a rendszer előizzítást végez.
Az előizzítás időtartama több tényezőtől függ. Szerepet játszhat a motor hőmérséklete, a külső levegő hidege, az akkumulátor állapota és az adott motor vezérlési stratégiája. Régebbi konstrukcióknál a vezetőnek gyakran meg kellett várnia a visszajelző kialvását, modernebb autóknál a vezérlés sok esetben automatikusan hangolja össze az izzítást és az indítást.
Az izzítógyertyák működése az indítás után sem feltétlenül szűnik meg azonnal. Az úgynevezett utóizzítás segíthet abban, hogy a hideg motor egyenletesebben járjon, kevesebb füst keletkezzen, és stabilabb legyen az égés, amíg a henger hőmérséklete emelkedik.
Mi történik, ha meghibásodik?
Egyetlen hibás izzítógyertya nem minden motorban okoz azonnal feltűnő problémát. Enyhébb időben az autó akár el is indulhat, mert a többi gyertya és a motor saját hőtermelése részben ellensúlyozza a kiesést. Hideg reggeleken azonban hamarabb megmutatkozhat a hiba.
A leggyakoribb jelek közé tartozik a nehézkes vagy hosszabb indítás, az indítás utáni egyenetlen járás, valamint a világosabb vagy szürkés füst megjelenése. Előfordulhat, hogy a motor néhány másodperc után kisimul, amikor a hengerek hőmérséklete emelkedni kezd. A hibát jelezheti a műszerfalon világító izzításjelző vagy motorhiba-visszajelző is, de ezek hiánya nem zárja ki az izzítórendszer problémáját.
Az indítási gondokat nem mindig maga az izzítógyertya okozza. Hasonló tünetet adhat gyenge akkumulátor, hibás izzítórelé vagy vezérlőegység, sérült vezeték, üzemanyag-ellátási zavar, levegős rendszer, illetve alacsony kompresszió is. Ezért pusztán a tünetek alapján nem érdemes egyetlen alkatrészt hibásnak tekinteni.
Hogyan ellenőrzik az izzítórendszert?
A szervizben többféle vizsgálattal lehet felderíteni a hibát. A szerelő ellenőrizheti az izzítógyertyák elektromos ellenállását, a hozzájuk érkező feszültséget, valamint azt is, hogy a vezérlés megfelelő ideig működteti-e a rendszert. A méréshez nem feltétlenül szükséges az összes gyertyát kiszerelni, de bizonyos esetekben a kiszerelt alkatrész külön is vizsgálható.
A diagnosztikai műszer kiolvashatja a motorvezérlő által tárolt hibakódokat. Ezek hasznos támpontot adnak, de nem minden esetben nevezik meg teljes bizonyossággal a hibás alkatrészt. A kábelek és csatlakozók állapotát szintén ellenőrizni kell, mert a korrózió, a laza érintkezés vagy a sérült vezeték ugyanúgy megszakíthatja az áramellátást.
Az izzítógyertya cseréje közben körültekintésre van szükség. A motorban hosszabb ideje működő gyertya beszorulhat, a túl nagy erő pedig sérülést okozhat. Emiatt a kiszerelést és a meghúzást a motor gyártói előírásai szerint, megfelelő szerszámmal célszerű elvégezni.
Mikor lehet szükség cserére?
Csere általában akkor indokolt, ha a gyertya elektromosan hibás, a fűtőcsúcsa sérült, vagy a motor hidegen nehezen indul. Egyes járműveknél a szerelő az összes gyertya együttes cseréjét javasolhatja, mert ugyanabban a környezetben és hasonló terhelés mellett dolgoztak. Más esetekben csak a ténylegesen hibás darabot cserélik. A megfelelő megoldás függ a motor típusától, az alkatrészek állapotától és a gyártói ajánlástól.
Az új alkatrésznél számít, hogy pontosan az adott motorhoz való kivitel kerüljön be. Az izzítógyertyák nem feltétlenül azonosak feszültség, méret, csatlakozás és működési jellemzők szempontjából. Nem megfelelő típus beépítése indítási gondot, vezérlési hibát vagy az izzítórendszer károsodását okozhatja.
Mit tehetsz a problémák megelőzéséért?
Az izzítógyertyák élettartamát több körülmény befolyásolja, például az indítások gyakorisága, a motor állapota, az akkumulátor teljesítménye és a befecskendező rendszer működése. A rendszeres karbantartás során érdemes figyelni az indítási idő változására, a hideg motor járására és a szokatlan füstölésre.
- Hideg időben ne terheld azonnal nagy fordulattal a motort.
- Ha az indítás feltűnően hosszabbá válik, vizsgáltasd ki az akkumulátort és az izzítórendszert.
- Ne hagyd tartósan figyelmen kívül a visszajelző lámpákat.
- A csere során a motorhoz előírt alkatrészt és szerelési eljárást használd.
Az izzítógyertya hibája nem mindig jelent azonnali menetképtelenséget, de a visszatérő hidegindítási nehézség további alkatrészeket is terhelhet. Ha bizonytalan vagy a hiba okában, kérj segítséget autószerelőtől. A pontos ellenőrzés gyorsabban elválasztja az izzítógyertya, a vezérlés, az akkumulátor és az üzemanyag-rendszer problémáit, így a javítás is célzottabb lehet.
