Az elektromos áram a mindennapok része, mégis komoly veszélyt jelenthet, ha a test áramkörbe kerül. A következmény az enyhe bizsergéstől a súlyos sérülésig terjedhet, és nem mindig látszik azonnal, mekkora baj történt. A biztonság alapja a hibás eszközök felismerése, a megfelelő használat és az, hogy vészhelyzetben tudjuk, mit szabad tenni.
Mi történik, amikor áram éri a testet?
Az emberi test bizonyos mértékig vezeti az elektromos áramot. A hatás függ az áram erősségétől, a behatás időtartamától, a test ellenállásától, az áram útjától és attól is, hogy száraz vagy nedves bőrön keresztül jut-e be. A nedvesség csökkentheti a bőr ellenállását, ezért fürdőszobában, vizes kézzel vagy nedves padlón különösen veszélyes elektromos készüléket használni.
Áramütéskor jelentkezhet fájdalom, zsibbadás, izomgörcs, égési sérülés, szédülés vagy átmeneti zavartság. Ha az áram a mellkason halad át, a szív működését és a légzést is érintheti. Erős behatásnál az izmok görcse miatt az érintett személy nem feltétlenül tudja elengedni a vezetéket vagy a készüléket. Az eszméletvesztés, a nehézlégzés, a mellkasi panasz, a szabálytalan szívverés érzése és a kiterjedt égés sürgős ellátást igényel.
Az áramütés és az elektromágneses tér nem ugyanaz
Az elektromos áram közvetlen érintése és a háztartási készülékek körül kialakuló elektromágneses tér két különböző jelenség. Áramütés akkor történik, amikor az áram a testen keresztül folyik. Elektromágneses tér viszont működő vezetékek és berendezések környezetében is létrejöhet anélkül, hogy hozzájuk érnél.
A hétköznapi készülékek használata során tapasztalt elektromágneses terek egészségügyi megítélése sok kérdést vet fel. A hatás függ a forrás típusától, a távolságtól, az üzemidőtől és a tér erősségétől. A legtöbb otthoni helyzetben nem a közvetlen áramütés, hanem a sérült vezeték, a hibás csatlakozó, a túlmelegedés vagy a tűzveszély jelenti a kézzelfoghatóbb kockázatot.
Ha egy készülék használatakor visszatérő fejfájást, rosszullétet vagy más panaszt tapasztalsz, érdemes feljegyezni, mikor és milyen körülmények között jelentkezik. A tüneteknek sokféle oka lehet, ezért tartós vagy erős panasz esetén fordulj orvoshoz. Egy elektromos eszköz biztonsági ellenőrzését villanyszerelő végezze.
Gyakori veszélyforrások otthon
A háztartási balesetek gyakran egyszerű figyelmetlenségből vagy elhasználódott eszközökből erednek. A megtört, berepedezett, kilátszó vezetékű kábel, a lötyögő dugasz, az elszíneződött aljzat és az égett szag mind olyan jel, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni. A melegedő elosztó vagy hosszabbító szintén hibára utalhat.
- Ne használd a sérült kábelt, dugót vagy aljzatot, még ideiglenesen sem.
- Ne terheld túl az elosztót sok nagy teljesítményű készülékkel.
- Elektromos eszközt csak száraz kézzel kezelj, és tartsd távol víztől.
- Hosszabbítót ne vezess szőnyeg alatt, ajtóban vagy olyan helyen, ahol megtörhet.
- Gyermekek közelében használj megfelelő védelmet az elérhető konnektoroknál.
A készülékek szellőzőnyílásait ne takard le, és ne helyezd őket éghető anyagok közvetlen közelébe. A töltőket és adaptereket is ellenőrizd időnként. Ha egy eszköz szokatlanul zúg, szikrázik, füstöl vagy rendellenesen melegszik, azonnal húzd ki, ha ezt biztonságosan megteheted.
Védelem a lakás elektromos hálózatában
A megfelelően kialakított hálózat többféle módon csökkenti a veszélyt. A földelés a hibás készülék burkolatán megjelenő áramot biztonságos irányba vezetheti. Az áram-védőkapcsoló, amelyet gyakran érintésvédelmi kapcsolónak is neveznek, rendellenes áramkülönbség esetén lekapcsolhatja az áramkört. Működését és a hálózat állapotát szakember ellenőrizze.
Régi épületekben előfordulhatnak elavult vezetékek, hiányos földelések vagy túlterhelésre érzékeny áramkörök. Felújítás, új nagy teljesítményű készülék bekötése, gyakori biztosítékleoldás vagy melegedő aljzat esetén kérj villanyszerelői felülvizsgálatot. A barkácsolás és a házilagos javítás áramütést, zárlatot vagy tüzet okozhat.
Mit tegyél áramütés után?
Áramütésnél először a saját biztonságodra figyelj. Ne érj hozzá közvetlenül a sérülthöz, amíg a készülék vagy az áramforrás feszültség alatt lehet. Kapcsold le az áramot a megfelelő kapcsolónál vagy a biztosítéktáblánál, de csak akkor, ha ezt veszélytelenül meg tudod tenni. Ha a lekapcsolás nem lehetséges, ne próbáld puszta kézzel elhúzni az érintettet.
Az áramforrás megszüntetése után ellenőrizd, hogy a sérült lélegzik-e és reagál-e. Eszméletlenség vagy légzészavar esetén azonnal kérj sürgősségi segítséget, és kövesd a diszpécser utasításait. Égésre ne kenj zsíros krémet, olajat vagy házi szert, és ne tépd le a bőrre tapadt ruhát. A kisebbnek tűnő áramütést is érdemes orvossal megbeszélni, különösen akkor, ha mellkasi panasz, szívdobogásérzés, zsibbadás, sérülés vagy rosszullét jelentkezik.
Biztonság a munkahelyen és a szabadban
Munkahelyen csak olyan elektromos berendezést használj, amelynek kezelése és biztonsági szabályai ismertek. Nedves, poros vagy kültéri környezetben különösen fontos a megfelelő védettségű eszköz, a sértetlen kábel és a rendszeres ellenőrzés. Ipari környezetben a védőfelszerelés, a leválasztás és a munkaterület lezárása nem helyettesíthető óvatossággal.
Vihar idején kerüld a leszakadt vezetékeket, és tarts biztonságos távolságot az érintett területtől. A földön fekvő kábel akkor is lehet feszültség alatt, ha nem szikrázik. Ne próbáld meg elmozdítani, és figyelmeztesd a közelben tartózkodókat is. A vízben, medence mellett vagy esőben végzett elektromos munka különösen kockázatos.
Az elektromos áram veszélyei megfelelő odafigyeléssel jelentősen csökkenthetők. A sérült eszközöket ne használd tovább, a hálózat hibáit bízd szakemberre, áramütés vagy panasz esetén pedig kérj orvosi segítséget. A biztonságos használat nem bonyolult, de minden alkalommal következetességet kíván.




