A nikotin hatása a csecsemő szervezetére többféle úton érvényesülhet. A dohányzás terhesség alatt, a szoptatáskor elfogyasztott cigaretta, valamint a lakásban maradó füstmaradványok is növelhetik a baba terhelését. A csecsemők érzékenyebbek a nikotinra, mert a szervezetük még fejlődésben van, és lassabban dolgozhatja fel a különböző anyagokat.
Miért különösen érzékeny a csecsemő?
A nikotin gyorsan bekerül a véráramba, majd onnan az anyatejbe is eljuthat. A csecsemő így szoptatáskor közvetlenül találkozhat vele, miközben mája és veséje még nem működik olyan éretten, mint egy felnőtté. Ez azt jelenti, hogy a szervezetből lassabban ürülhet ki, ezért a hatás egyes babáknál erősebben jelentkezhet.
A nikotin stimuláló anyag, amely hatással lehet a pulzusra, az erekre, az alvásra és az idegrendszer működésére. A dohányfüstben ezen kívül számos más irritáló és mérgező vegyület is található. Emiatt a csecsemőt érő kockázat nem kizárólag a nikotinból ered, hanem abból is, hogy a füst belélegezve vagy a ruhán, hajon és bútorokon megtapadva kapcsolatba kerülhet vele.
A nikotin hatása terhesség alatt
Terhesség idején a dohányzás és a nikotintartalmú termékek használata a magzatot is érintheti. A nikotin szűkítheti az ereket, ezáltal ronthatja a méhlepényen keresztül zajló vér- és oxigénellátást. A dohányfüst egyéb összetevői szintén kedvezőtlenül hathatnak a fejlődő szervezetre.
A terhesség alatti dohányzás kapcsolatba hozható alacsonyabb születési súllyal, koraszüléssel és a csecsemő légzőrendszerének fokozott érzékenységével. A születés után is nagyobb figyelmet igényelhet az a baba, akit már a méhen belül is dohányfüst vagy nikotin ért. A leszokás bármely szakaszban hasznos lehet, ezért akkor is érdemes segítséget kérni, ha a várandósság már előrehaladott.
Dohányzás szoptatáskor: mi történik az anyatejjel?
A dohányzás szoptatáskor azért jelent kockázatot, mert a nikotin az anyatejbe is bekerülhet. A tej nikotinszintje a dohányzás után egy ideig emelkedett lehet, majd fokozatosan csökken. Ennek pontos időtartama több tényezőtől függ, például a dohányzás mennyiségétől, az egyéni anyagcserétől és attól, milyen gyakran történik szoptatás.
A szoptató anya dohányzása a tej mennyiségére is hatással lehet, és egyes esetekben nehezítheti a tejtermelést. A dohányfüst szaga, valamint a füstös ruházat a babát közvetlenül is zavarhatja. A nikotin hatása miatt a csecsemő nyugtalanabbá válhat, többet sírhat, nehezebben alhat el, vagy gyakrabban ébredhet fel.
Ha valaki nem tud azonnal leszokni, a szoptatás teljes elhagyása előtt érdemes orvossal vagy védőnővel beszélnie. Az anyatejnek számos előnye van, ezért a döntést egyénileg, szakember segítségével célszerű meghozni. A legkedvezőbb megoldás természetesen a dohányzás elhagyása, de a baba füstterhelésének csökkentése is számít.
Milyen tünetekre lehet figyelni?
A nikotinnak kitett csecsemőnél nem mindig látható azonnali, egyértelmű tünet. A hatás függhet a baba életkorától, egészségi állapotától, a kitettség mértékétől és attól is, hogy közvetlenül az anyatejen keresztül vagy a környezetből érte-e a nikotin és a füst.
- nyugtalanság, fokozott sírás vagy ingerlékenység,
- nehezített elalvás és töredezett alvás,
- étvágyváltozás vagy gyengébb szopás,
- hányás, hasfájás vagy egyéb emésztési panasz,
- szapora légzés, köhögés, sípoló légzés vagy gyakori légúti megbetegedés.
Ezeket a jeleket nem kizárólag a nikotin okozhatja. Csecsemőkorban sokféle, egymástól független ok állhat a háttérben, ezért a tünetekből önmagukban nem lehet biztos következtetést levonni. Légzési nehézség, feltűnő bágyadtság, ismétlődő hányás vagy táplálási nehézség esetén haladéktalanul orvosi segítségre van szükség.
A passzív és a harmadlagos dohányzás veszélyei
A baba akkor is találkozhat dohányfüsttel, ha a közelében éppen nem gyújtanak rá. A passzív dohányzás során a levegőbe kerülő füstöt lélegzi be. Ez különösen zárt helyiségben jelent problémát, ahol a füst gyorsan szétterjedhet. Az ablaknyitás vagy a dohányzás másik szobában nem szünteti meg teljesen a kitettséget.
Harmadlagos dohányzásról beszélünk, amikor a füst részecskéi megtapadnak a ruhán, a hajon, a bőrön, a függönyön, a szőnyegen és más felületeken. A csecsemők sok időt töltenek a padlón, gyakran a szájukba veszik a kezüket vagy a környezetük tárgyait, ezért ezekkel a maradványokkal is kapcsolatba kerülhetnek. A dohányzás mellőzése az otthonban és az autóban, valamint a baba környezetében viselt tiszta felső csökkentheti ezt a terhelést, de a legbiztosabb védelem a dohányzás abbahagyása.
Mit tehet a család a kockázatok csökkentéséért?
A leszokás a leghatékonyabb lépés, amelyet a szülő a baba védelmében megtehet. Ez nem mindig sikerül egyik napról a másikra, és a függőség miatt gyakran támogatásra van szükség. Háziorvos, nőgyógyász, gyermekorvos, védőnő vagy gyógyszerész segíthet a lehetőségek áttekintésében.
- Ne dohányozz a lakásban vagy az autóban, és kérd meg erre a családtagokat is.
- Dohányzás után moss kezet, és cseréld le a babával érintkező felsőruházatot.
- Ne tarts cigarettát, dohányterméket, öngyújtót vagy hamutartót a baba közelében.
- Beszéld át szakemberrel a leszokást, illetve a nikotinpótló készítmények alkalmazását.
A nikotinpótló termékek és az elektronikus cigaretták sem tekinthetők automatikusan kockázatmentesnek szoptatás vagy terhesség alatt. Az egyes készítmények eltérő módon juttatják a nikotint a szervezetbe, ezért használatukról mindig orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztess. Csecsemő mellett a nikotinos termékeket biztonságos, elzárt helyen kell tartani, mert lenyelésük súlyos mérgezést okozhat.
A nikotin hatásai miatt a baba alvása, táplálása és légzése is érzékenyebbé válhat, miközben a következmények nem mindig láthatók rögtön. A dohányzás szoptatáskor és a környezeti füst egyaránt kerülendő, a leszokásban pedig érdemes szakmai segítséget kérni. Ha bizonytalan vagy a baba tünetei, a szoptatás vagy egy nikotinpótló készítmény miatt, fordulj orvoshoz vagy gyógyszerészhez.
