A lép szerepe az emberi test egészségében és működésében

· Egészség

A lép a hasüreg bal felső részén, a gyomor közelében elhelyezkedő szerv. Bár a működéséről ritkábban esik szó, több, egymással összefüggő feladatot lát el a vérkeringésben és az immunvédelemben. A lép szerepe különösen a vérsejtek szűrésében, a kórokozók felismerésében és a szervezet tartalékainak kezelésében jelentős.

Hol található a lép, és milyen szerv?

A lép ék vagy bab alakú, puha állományú szerv, amelyet a bordák részben védenek. A pontos helyzete és mérete egyénenként változhat. A gyomor mögött és kissé balra helyezkedik el, közel a hasnyálmirigyhez, a bal veséhez és a vastagbél egy szakaszához. Gazdag vérellátása miatt sérülékenyebb, mint sok más hasi szerv.

A lép a nyirokrendszerhez kapcsolódik, de a vérkeringéssel is szoros kapcsolatban áll. Nem olyan szerv, amely nélkülözhetetlen az élethez minden körülmények között, mégis több élettani folyamatban vesz részt. Ha eltávolítják, a szervezet más szervei részben átvehetik a feladatait, ugyanakkor bizonyos fertőzésekkel szemben csökkenhet a védekezőképesség.

A lép szerepe a vér szűrésében

A lép egyik legfontosabb feladata a vér ellenőrzése és szűrése. A rajta átáramló vérből kiszűri az elöregedett, sérült vagy rendellenesen működő vörösvérsejteket. Ezek a sejtek már kevésbé képesek oxigént szállítani, ezért a szervezet lebontja és újrahasznosítja bizonyos alkotóelemeiket. A vörösvérsejtekben található hemoglobin feldolgozásában is részt vesz, miközben a hasznosítható anyagok visszakerülhetnek a szervezet anyagcseréjébe.

A vérlemezkék egy része szintén a lépben található. Ezek a véralvadásban játszanak szerepet, például sérüléskor segítik a vérzés csillapítását. A lép tárolhat is vérlemezkéket, így a vérlemezkeszám és a lép állapota kapcsolatban állhat egymással. A szerv megnagyobbodása esetén előfordulhat, hogy a kelleténél több vérlemezkét tart vissza, ami laboratóriumi eltérésekhez vezethet.

Hogyan támogatja a lép az immunrendszert?

A lép működése az immunvédelemben is jelentős. A benne található nyirokszövetekben immunsejtek találkozhatnak a vérben keringő idegen anyagokkal és kórokozókkal. A lép különösen azoknak a baktériumoknak a felismerésében segít, amelyek a véráramba kerülve komolyabb fertőzést okozhatnak. Az immunsejtek azonosíthatják ezeket a részecskéket, majd megkezdhetik az eltávolításukat.

A lépben található falósejtek bekebelezhetik a sérült sejteket, sejttörmeléket és bizonyos kórokozókat. A szerv az ellenanyagok termelésében részt vevő immunfolyamatokat is támogatja. Ez nem azt jelenti, hogy a lép önmagában védi meg a testet minden fertőzéstől, hiszen az immunrendszer szervek, sejtek és jelzőanyagok összetett hálózata. A lép ennek a hálózatnak a vérrel kapcsolatban álló egyik fontos állomása.

A lép feladatai a fejlődés különböző szakaszaiban

A lép feladata nem minden életkorban pontosan ugyanaz. A magzati fejlődés során részt vehet a vérsejtek képzésében. Születés után ezt a szerepet elsősorban a csontvelő veszi át, a lép pedig főként a vér szűrésében és az immunfolyamatokban működik közre.

Bizonyos betegségekben vagy a csontvelő működésének zavara esetén a lép ismét bekapcsolódhat a vérsejtek képzésébe. Ezt a szervezet alkalmazkodó reakciójaként lehet értelmezni. Ilyenkor a szerv megnagyobbodhat, de a háttérben álló okot mindig orvosi vizsgálattal kell tisztázni, mert a változásnak többféle magyarázata lehet.

Mit jelenthet a megnagyobbodott lép?

A lép megnagyobbodását szaknyelven lépmegnagyobbodásnak vagy splenomegáliának nevezik. Ez önmagában nem betegség, hanem olyan jel, amely különböző állapotok mellett alakulhat ki. Okozhatja például fertőzés, májbetegség, vérképzőszervi eltérés, gyulladásos folyamat vagy a véráramlás megváltozása. A lép mérete fizikális vizsgálattal nem minden esetben ítélhető meg pontosan, ezért képalkotó vizsgálatra is szükség lehet.

A megnagyobbodott lép néha semmilyen panaszt nem okoz. Máskor a bal bordaív alatt jelentkező kellemetlen érzés, teltségérzet vagy tompa fájdalom hívhatja fel rá a figyelmet. Mivel a lép közel van a gyomorhoz, előfordulhat, hogy valaki kis mennyiségű étel után is hamar jóllakottnak érzi magát. A tüneteket azonban nem lehet kizárólag a lépnek tulajdonítani, ezért a kivizsgálás fontos.

  • Bal felső hasi fájdalom vagy nyomásérzet.
  • Szokatlan fáradtság, sápadtság vagy visszatérő fertőzések.
  • Ismeretlen eredetű láz, fogyás vagy éjszakai izzadás.
  • Ütés, esés vagy sportbaleset után jelentkező erős hasi panasz.

Mikor igényel orvosi figyelmet a lép környéki fájdalom?

A bal bordaív alatti fájdalomnak számos oka lehet, például izom- vagy bordasérülés, gyomorpanasz, bélrendszeri eltérés, veseprobléma vagy a lép betegsége. Ezért a hely alapján önmagában nem lehet biztos következtetést levonni. Erős, hirtelen fellépő vagy romló fájdalom, szédülés, ájulásérzés, sápadtság és gyengeség esetén sürgős orvosi segítségre lehet szükség, különösen akkor, ha előtte ütés vagy esés történt.

A sérült lép vérzést okozhat, amely kívülről nem feltétlenül látható. Hasi sérülés után akkor is indokolt az orvosi ellenőrzés, ha a panasz kezdetben enyhének tűnik. A kivizsgálás során az orvos a tüneteket, a kórelőzményt és a fizikális jeleket együtt értékeli, szükség esetén vérvizsgálatot vagy képalkotó eljárást kér.

Lehet-e lép nélkül élni?

A lép eltávolítása után a szervezet képes alkalmazkodni, mivel más szervek részben átveszik a vérsejtek lebontásával és az immunvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A fertőzések elleni védekezés bizonyos területeken mégis gyengébb lehet, ezért a lép nélkül élőknek az orvosi ajánlásokat különösen gondosan kell követniük. A védőoltások, a lázzal járó betegségek gyors felismerése és az egészségügyi tájékoztatás ilyenkor kiemelt figyelmet kaphat.

A lép egészsége nem különállóan kezelendő kérdés: a vérkép, az immunrendszer, a máj és a keringés állapota is hatással lehet rá. A kiegyensúlyozott étrend, a sérülések megelőzése és az indokolatlan gyógyszerszedés kerülése általánosan támogatja a szervezet működését, de konkrét panasz esetén ne próbáld önállóan megállapítani az okot. Tartós vagy erős tüneteknél fordulj orvoshoz, gyógyszerrel vagy étrend-kiegészítővel kapcsolatban pedig kérd orvos vagy gyógyszerész tanácsát.