A kartergázcső a motor egyik kevésbé látványos, mégis lényeges alkatrésze. Feladata, hogy a forgattyúsházban keletkező gázokat a megfelelő helyre vezesse, így segítse a motor tisztább és kiegyensúlyozottabb működését. Ha a cső megreped, eltömődik vagy leválik, annak többféle jele lehet, az egyenetlen járástól az olajszivárgásig.
Mi az a kartergáz?
A kartergáz a motor forgattyúsházában felgyülemlő gázkeverék. Működés közben a dugattyúgyűrűk mellett kis mennyiségű égéstermék jut le a hengerből a forgattyúsházba. Ezt a jelenséget gázátfújásnak nevezik. A kartergáz emellett olajpárát és a motorolajból származó finom ködöt is tartalmazhat.
A forgattyúsházban emiatt folyamatosan változik a nyomás. Ha a gázok nem tudnának távozni, a növekvő nyomás terhelhetné a tömítéseket, szimeringeket és más illesztéseket. A rendszer célja ezért nem az, hogy a gázokat egyszerűen a környezetbe engedje, hanem hogy szabályozott módon visszavezesse őket a motor égésterébe.
A kartergázcső szerepe a motorban
A kartergázcső a kartergáz elvezető rendszerének része. A forgattyúsházból a szívórendszer felé vezeti a gázokat, ahol azok a motor működése során ismét az égéstérbe kerülhetnek. A levegő és az üzemanyag mellett így kis mennyiségű, korábban a forgattyúsházba jutott gáz is részt vesz az égésben.
A rendszer működését gyakran szelep, membrán vagy más nyomásszabályozó elem egészíti ki. Ezek típusa motorváltozatonként eltérhet. A kartergázcső feladata közben ugyanaz marad: biztosítania kell az áramlást, meg kell akadályoznia a túlzott nyomás kialakulását, és lehetőleg vissza kell tartania az olajpára jelentős részét.
A cső belső átmérője, hossza és csatlakozásainak kialakítása sem véletlen. Nem ajánlott tetszőleges gumicsővel helyettesíteni, mert az anyagnak bírnia kell a hőt, az olajpárát és a motortérben fellépő terhelést. Egy nem megfelelő cső meglágyulhat, megkeményedhet vagy idő előtt megrepedhet.
A kartergázcső hiba jelei
A kartergázcső hiba jelei nem minden autónál jelentkeznek ugyanúgy. A tüneteket befolyásolja a motor felépítése, a hiba helye, valamint az, hogy repedésről, dugulásról vagy laza csatlakozásról van-e szó. A gyakrabban előforduló jelek a következők:
- egyenetlen alapjárat, ingadozó fordulatszám vagy nehezebb indítás;
- szokatlan sziszegő, fütyülő vagy szívó hang a motortérből;
- olajpára vagy olajos lerakódás a cső környékén;
- motorhiba-jelzés, illetve a motor teljesítményének változása;
- megnövekedett olajfogyasztás vagy tömítések körüli olajszivárgás.
Repedt vagy lecsúszott kartergázcső esetén a motor plusz levegőt szívhat a rendszerbe. Ez felboríthatja a levegő és az üzemanyag szabályozását, főleg olyan motoroknál, amelyeknél a vezérlőegység érzékelők adatai alapján állítja be a keveréket. A motor ilyenkor rángathat, lustábban reagálhat a gázadásra, vagy alapjáraton bizonytalanná válhat.
Eltömődésnél más jellegű problémák jelenhetnek meg. A kartergáz nem tud megfelelően távozni, ezért nyomás alakulhat ki a forgattyúsházban. Ennek következménye lehet, hogy az olaj a gyengébb tömítési pontokon kezd szivárogni. A cső külsején látható olajos nyom azonban önmagában még nem bizonyít hibát, mivel a rendszerben természetes módon is jelen lehet olajpára.
Mi okozza a kartergázcső meghibásodását?
A motortérben a hő, az olajpára és a folyamatos rezgés együttesen terheli a gumiból vagy műanyagból készült alkatrészeket. Idővel a cső anyaga megkeményedhet, rideggé válhat, majd hajszálrepedések jelenhetnek meg rajta. A csatlakozóknál a bilincsek meglazulhatnak, a tömítések pedig elveszíthetik rugalmasságukat.
Gyakori ok a lerakódás is. Az olajpára és a kondenzációból származó nedvesség együtt sűrű, szennyezett réteget képezhet a rendszerben. Rövid utaknál a motor nem mindig éri el azt az üzemi hőmérsékletet, amely mellett a nedvesség könnyebben elpárologna. Hideg időben emiatt különösen fontos figyelni a csövek és a szellőzőrendszer állapotára.
Nem minden kartergázcső-probléma magának a csőnek a hibája. A nyomásszabályozó szelep, a szellőzőjárat vagy egy kapcsolódó tömítés meghibásodása hasonló tüneteket okozhat. Ezért a látható olajnyom vagy a rendellenes alapjárat alapján nem érdemes azonnal alkatrészt cserélni.
Hogyan vizsgálható a hiba?
Első lépésként álló, lehűlt motornál érdemes szemrevételezni a kartergázcsövet. Keresd a repedéseket, a megkeményedett részeket, a laza bilincseket és az olajos szennyeződést. A cső óvatos megmozgatásával kiderülhet, ha valamelyik csatlakozás már nem stabil, de erőltetni nem szabad, mert a régi műanyag könnyen eltörhet.
A hang alapján is lehet gyanakodni, de a sziszegés forrását nehéz pontosan meghatározni. A motorvezérlő hibakódja szintén adhat támpontot, viszont egy ilyen kód nem feltétlenül nevezi meg közvetlenül a hibás csövet. Szakműhelyben ellenőrizhetik a vákuumot, a szellőzés átjárhatóságát és a kapcsolódó szelepek működését.
Ha a motor erősen rángat, nagy mennyiségű olaj szivárog, vagy hirtelen jelentős teljesítményvesztést tapasztalsz, ne használd hosszasan az autót a hiba feltárása nélkül. A kartergázrendszer hibája sokszor javítható, de a késlekedés további tömítési és motorüzemi problémákhoz vezethet.
Csere, tisztítás és megelőzés
A kartergázcső cseréje általában akkor indokolt, ha repedt, deformálódott, megkeményedett vagy olajtól átitatódott. A megfelelő cső kiválasztásánál a motorhoz tartozó kialakítás számít, ezért az alkatrész azonosításához szükség lehet a jármű pontos adataira. A bilincseket és tömítéseket is ellenőrizni kell, mert egy új cső sem zár megfelelően hibás csatlakozás mellett.
Bizonyos rendszereknél a lerakódás tisztítható, más esetekben azonban a szelep vagy a cső cseréje a biztosabb megoldás. A tisztítás módja függ az anyagtól és a rendszer felépítésétől. Nem minden műanyag alkatrész viseli jól az erős oldószereket, ezért ismeretlen módszerrel nem érdemes kísérletezni.
Az olajcsere-periódus betartása, a megfelelő motorolaj használata és az időnkénti motortéri ellenőrzés segíthet megelőzni a gondokat. Ha a kartergázcső hiba jelei közül többet is tapasztalsz, célszerű szerelővel átvizsgáltatni az egész szellőzőrendszert, nem csak a látható csőszakaszt. Így kiderülhet, hogy egyszerű csatlakozási probléma áll a háttérben, vagy egy összetettebb motorüzemi hiba okozza a tüneteket.
