A blockchain, vagyis blokklánc olyan digitális nyilvántartási rendszer, amelyben az adatokat egymáshoz kapcsolódó blokkokban tárolják. A bejegyzések nem egyetlen központi szerveren találhatók, hanem a hálózat több résztvevőjénél is megjelennek. Ez az elrendezés új megközelítést ad a digitális adatbiztonsághoz, a pénzügyi tranzakciókhoz, a szerződésekhez és azokhoz a közösségi rendszerekhez is, amelyek központi vezető nélkül működnek.
Mi az a blockchain, és hogyan épül fel?
A blokklánc lényegében egy megosztott adatbázis. A hálózathoz kapcsolódó számítógépek, más néven csomópontok, ugyanannak a nyilvántartásnak a másolatát kezelik. Amikor új adat vagy tranzakció kerül a rendszerbe, azt a hálózat ellenőrzi, majd egy blokkba rendezik. A blokk tartalmazza a rögzített információkat, az időbélyeget, valamint egy olyan digitális azonosítót, amely kapcsolatot teremt az előző blokkal.
A blokkok egymásra épülése miatt az utólagos módosítás nehéz. Ha valaki megpróbálna átírni egy régebbi bejegyzést, annak a blokkhoz kapcsolódó azonosítója is megváltozna. Ez eltérést okozna a lánc további részeiben, amit a hálózat többi résztvevője észlelhet. A technológia tehát nem azt jelenti, hogy az adat minden körülmények között megváltoztathatatlan, hanem azt, hogy a módosítások jól láthatóvá és technikailag nehezebbé válnak.
Hogyan hitelesíti a hálózat az adatokat?
A blockchain működésének egyik alapja a konszenzus, vagyis az a szabályrendszer, amely alapján a hálózat eldönti, hogy egy új bejegyzés elfogadható-e. Többféle konszenzusmechanizmus létezik. Egyes rendszerek számítási feladatok megoldásával választják ki az új blokk létrehozóját, mások a hálózatban való részvételhez kötött letétre vagy jogosultságra támaszkodnak.
A hitelesítéshez kriptográfiai eljárásokat is használnak. A nyilvános és privát kulcsok rendszere lehetővé teszi, hogy egy felhasználó digitálisan aláírjon egy tranzakciót anélkül, hogy a titkos kulcsát meg kellene osztania másokkal. A nyilvános kulcs azonosításra szolgál, a privát kulcs pedig a hozzá tartozó műveletek jóváhagyására. Ha a privát kulcs elveszik vagy illetéktelenhez kerül, a hozzá kapcsolódó digitális eszközök és jogosultságok kezelése komoly problémává válhat.
Ezért a blockchain nem szünteti meg az emberi hibákat. A hálózat megbízhatóan ellenőrizheti, hogy egy tranzakció megfelel-e a szabályoknak, de nem feltétlenül tudja megállapítani, hogy a felhasználó valóban jó címre küldte-e az adatot vagy a digitális eszközt.
Digitális adatbiztonság blokklánc segítségével
A digitális adatbiztonság blockchain segítségével többféleképpen javítható. A rendszer alkalmas lehet arra, hogy egy dokumentum létezését, módosítását vagy hitelesítését nyomon követhető módon rögzítse. Ilyenkor gyakran nem magát a teljes dokumentumot teszik a láncra, hanem annak digitális lenyomatát. Ez egy rövid, egyedi azonosító, amelyből ellenőrizhető, hogy az adott fájl tartalma később megváltozott-e.
A megosztott nyilvántartás csökkentheti az egyetlen központi adatbázistól való függést. Ha egy szerver meghibásodik vagy támadás éri, a hálózat más résztvevőinél továbbra is rendelkezésre állhat a nyilvántartás. Ettől még a blockchain alapú rendszerek is ki vannak téve kockázatoknak. A felhasználói fiókok, a kulcskezelés, a kapcsolódó alkalmazások és a hálózatot kiszolgáló infrastruktúra külön védelemre szorul.
A technológia adatvédelmi kérdéseket is felvet. Egy nyilvános láncon rögzített bejegyzések sok esetben minden résztvevő számára láthatók, még akkor is, ha a felhasználó személye közvetlenül nem szerepel mellettük. Ezért érzékeny személyes adatok tárolásánál körültekintően kell megtervezni, hogy mi kerüljön a blokkláncra, és mi maradjon azon kívül.
Mire használható a blockchain a gyakorlatban?
A legismertebb alkalmazási terület a kriptovaluták világa, ahol a blokklánc a tranzakciók nyilvántartását és ellenőrzését segíti. A technológia azonban ennél szélesebb körben is alkalmazható. Használható például digitális tulajdonjogok, szállítási folyamatok, eredetigazolások, dokumentumhitelesítés és bizonyos automatizált megállapodások kezelésére.
Az úgynevezett okosszerződés olyan program, amely előre meghatározott feltételek teljesülésekor automatikusan végrehajt egy műveletet. Például egy rendszer ellenőrizheti, hogy megtörtént-e egy esemény, majd ennek alapján továbbíthat egy digitális eszközt vagy frissíthet egy nyilvántartást. Az okosszerződés nem feltétlenül jelent hagyományos értelemben vett jogi szerződést. A működését a benne rögzített programkód határozza meg, ezért a szabályokat a létrehozás előtt alaposan át kell nézni.
- Digitális tanúsítványok és dokumentumok ellenőrzése
- Termékek útjának és eredetének nyomon követése
- Automatizált, feltételekhez kötött digitális tranzakciók
- Közösségi tulajdon és döntéshozatal kezelése
A decentralizált autonóm szervezetek működése
A decentralizált autonóm szervezet, röviden DAO, olyan közösségi rendszer, amelyben a szabályokat jellemzően okosszerződések és közösen elfogadott döntési folyamatok rögzítik. A résztvevők digitális szavazással dönthetnek például egy közös erőforrás felhasználásáról, egy projekt irányáról vagy a szabályok módosításáról.
A decentralizált autonóm szervezetek működése többféle lehet. Egyes DAO-kban a szavazati jogot egy digitális token birtoklása adja, más rendszerekben részvételhez, hozzájáruláshoz vagy külön jogosultsághoz kötik a döntést. A szavazások eredményeit a blokklánc rögzítheti, így a folyamat átláthatóbbá válhat.
Ez a modell új együttműködési lehetőségeket teremt, de nehézségei is vannak. A nagyobb tokenállománnyal rendelkező résztvevők nagyobb befolyást szerezhetnek, a közösségi döntések lassúak lehetnek, a hibás kód pedig minden résztvevőre hatással lehet. A jogi felelősség és a szervezet működésének szabályozása szintén országonként eltérően alakulhat.
Miért nem váltja ki mindenhol a hagyományos adatbázisokat?
A blockchain előnye a megosztott bizalom és a jól követhető előzmény, de ez nem jelenti azt, hogy minden feladatra ez a legjobb megoldás. Egy hagyományos adatbázis gyorsabb és egyszerűbben kezelhető lehet akkor, ha egy szervezet megbízható központi üzemeltetőként működik. A blokkláncok teljesítményét, energiaigényét, adatvédelmét és karbantartását az adott célhoz kell mérni.
A technológia akkor lehet igazán hasznos, amikor több, egymástól független szereplőnek kell közös nyilvántartást vezetnie, és egyikük sem szeretné teljesen átengedni az irányítást a másiknak. A blockchain így nem varázslatos megoldás minden digitális problémára, hanem egy sajátos eszköz a bizalom, a hitelesítés és a közös adatkezelés megszervezésére.
